第二章 宋叶之战 (第7/20页)

******<********/********p********>********<********b********r****************/********>********<********b********r****************/********>********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********背********着********一********个********身********负********重********伤********昏********迷********不********醒********的********人********，********安********晴********自********然********不********敢********走********大********路********，********越********出********苗********疆********都********是********翻********山********越********岭********，********绝********大********多********数********时********候********走********的********地********方********几********乎********都********没********有********被********称********为********路********的********东********西********。********<********/********p********>********<********b********r****************/********>********<********b********r****************/********>********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********夜********深********林********静********之********时********，********头********顶********冷********月********高********照********，********洒********下********一********片********凄********厉********光********辉********，********安********晴********都********觉********得********已********然********到********了********无********可********挽********回********的********绝********境********。********<********/********p********>********<********b********r****************/********>********<********b********r****************/********>********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********但********每********当********她********心********头********浮********现********出********那********般********“********在********此********了********结********一********切********”********的********念********头********时********，********赵********无********安********那********平********稳********但********微********弱********的********呼********吸********却********又********像********在********鼓********励********着********她********。********但********尽********人********事********，********休********伦********生********死********。********<********/********p********>********<********b********r****************/********>********<********b********r****************/********>********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********她********想********到********这********个********人********，*